2008. június végén megjelent az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló Kormányrendelet. A jogszabály Európai Uniós kötelezettség miatt készült, és más jogszabályokkal együtt azt a célt szolgálja, hogy az épületek kevesebb energiát fogyasszanak. Ennek eléréséhez az energetikai tanúsítvány egy eszköz, amely a lakás energetikai tulajdonságairól tájékoztat, valamint javaslatot tesz az energia megtakarítás lehetőségeire.

A tanúsítvány megmutatja, hogy milyen szintű az adott épület energiafogyasztása. A tanúsítványban, általános esetben az épület éves energiafogyasztását hasonlítják össze (minden energiafajtát az előállításhoz szükséges primer energia váltószámmal korrigálva) egy ugyanolyan méretű, alakú és rendeltetésű épület energiafogyasztásával, amelyik éppen megfelel a jogszabályban rögzített pillanatnyi energetikai követelményeknek.

A skála a legkedvezőbb „A+” kategóriától a legkedvezőtlenebb „I” kategóriáig terjed. A „C” kategória a mindenkori energetikai követelményszintnek éppen megfelelő épületet vagy lakást jelenti. Maga a címke a háztartási gépek energiafogyasztását jelző címkére hasonlít. A tanúsítvány bevezetésétől is azt várják, – mint ami a háztartási gépek esetében már megtörtént – hogy az alacsony energiafogyasztás értékké válik, és ez megjelenik az ingatlanok árában is.
A tanúsítványnak szinte legfontosabb része lesz a tanúsító szakember javaslata, amelyben az energiatudatos használatra ad tanácsot és egyben rámutat a lakás hőtechnikai, illetve épületgépészeti hiányosságaira, problémáira. A szakember tapasztalata segítheti a tulajdonost abban a döntésben, hogy a legkisebb ráfordítás mellett a legjobban megtérüljön az energia megtakarítást célzó korszerűsítés. Gyakran pedig a tudatos lakás vagy épülethasználat is mérhető megtakarítást eredményezhet, változatlan kényelem mellett.

Bárki készíttethet energetikai tanúsítványt az épületére vagy a lakására, de elsősorban új épületek építésekor, valamint lakás eladásakor illetve bérbeadásakor kell elkészíttetni. Eladáskor és ingatlanok egy éven túli bérbeadásakor csak 2012. január elsejétől kötelező. Nem szükséges tanúsítvány üdülő, ideiglenes létesítmény, műemlék és helyi védelem alatt álló épület esetében. Ugyanakkor üdülőépület lakóházzá való átminősítése esetében a tanúsítvány megléte és minimálisan „C” besorolása is előírás.

Új épület esetében már 2009. január 1-jétől kell tanúsítványt készíttetni. A tanúsítványt az épület egészére kell kiállítani. Meglévő többlakásos épületeknél is célszerű az épület egészére elkészíttetni, mert így a tanúsítás lakásonkénti költsége megoszlik a lakók között, és a tanúsítvány az egész épületre vonatkozóan tartalmaz korszerűsítési javaslatokat. Állami tulajdonú, hatóságoknak otthont adó épületek esetében kötelező tanúsítványt kifüggeszteni abban az esetben, ha az épület hasznos alapterülete meghaladja az 1000 m2-t.

A jövőben állami támogatásoknál pályázati feltétel lesz a tanúsítvány bemutatása és az épület energetikai minőségének javítása2. Ez utóbbi eddig is fontos elvárás volt a paneles pályázatoknál, azonban változatlanul lehetséges lesz több ütemben elvégezni a követelményeknek megfelelő energetikai korszerűsítést.

Tanúsítást a Magyar Mérnöki Kamara vagy a Magyar Építész Kamara névjegyzékébe felvett tanúsítók végezhetik. Számos tanfolyam készíti fel a tanúsítókat a kamarai vizsgára. A két Kamara névjegyzékében a kamarai honlapokon 1500 főnél több tanúsító adatai elérhetőek. Bár egyszerűbb tanúsítási esetekben a számítások számítógép nélkül is elvégezhetők, de többféle szoftver is elérhető. A tanúsítás költsége a tanúsításra fordított munkaidőtől és a tanúsítási feladattól függ. Az energetikai tanúsítvány készíttetésének költsége magánszemélyek esetében az ingatlan eladásakor elismert költségnek számít, illetve az adóalapot csökkentő tényező.

jogszabály: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0800176.KOR

forrás: www.mek.hu