Nyáry-terv PDF



Szobafestés | Lakásfelújítás | Hőszigetelés | Laminált padló lerakása | Gipszkarton szerelés | Hidegburkolás | Villanyszerelés | Vakolás | Belsőépítészet
Tervezés     Kivitelezés         Szolgáltatás
Letisztultság, egyszerűség és funkcionalitás a tervezésben,
megbízhatóság, pontosság és kiemelkedő minőség a kivitelezésben

Megjelent az új OTSZ

2010. június 17.
Megjelent az új OTSZ 2011. szeptember 06.-án megjelent az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat (28/2011. (IX.6.) BM rendelet), mely az épületek tervezésével kapcsolatos új tűzvédelmi előírásokat is tartalmazza. A hatálybalépést követően a korábban kiadott szabályozás 9/2008. (II.22.) ÖTM rendelet hatályát veszti. Az új jogszabály a megjelenés napját követő 30. napon lép hatályba.

A tűzvédelmet érintő európai szabványok hazai átvétele és a technológiák fejlődése szükségessé tette a 2008-as Országos Tűzvédelmi Szabályzat felülvizsgálatát. Az eltelt időszak szakmai tapasztalatai által is ösztönzött módosítások a tűzvédelmi érdekek érvényesítése mellett elsősorban a műszaki követelményrendszer általános használhatóságának korszerűsítésére, illetve bizonyos pontosításokra irányultak. Ugyanakkor az új szabályzat nagyobb teret enged a tervezői szabadságnak is. Kikerültek azok a témák, melyeket a honosított nemzetközi előírások megfelelően szabályoznak.

Mivel az átláthatóbb előírásrendszer könnyebb tervezhetőséget és egyszerűbb megvalósítást tesz lehetővé, csökken a tervezési és a kivitelezési idő, alacsonyabbak lehetnek a költségek, nőhet a beruházási kedv. A pontosított szabályok, jogkövetkezmények és az ellenőrizhetőségi metódusok a felhasználók, a szolgáltatók, illetve a hatóságok dolgát egyaránt megkönnyítik.

A mostani jogszabály egyértelműen meghatározza, hogy mely előírások minősülnek létesítési követelménynek, használati szabálynak, illetve a tűzoltóság beavatkozását biztosító előírásoknak. Pontosan rögzített az eltérési engedélyezési eljárás és annak felelőse. Újra definiálták a félreérthetetlen értelmezéshez szükséges fogalmakat is.

Nagyobb teret kaptak a „modern mérnöki módszerek” és az olyan aktív tűzvédelmi megoldások, mint pl. a beépített oltóberendezések.

 Gyakorlat elvű szabályozás - takarékosabb megoldások

A fontosabb épületszerkezetek, belsőépítészeti anyagok és technikai megoldások tűzvédelmi követelményei egyrészt szorosabban igazodnak a nemzetközileg elfogadott vizsgálati módszerekhez és a gyorsan fejlődő technikai megoldásokhoz, másrészt módosultak (helyenként enyhültek) a tételes előírások. Jelentősen változtak a külső térelhatároló szerkezetek (homlokzatok) tűzvédelmi követelményei. Az eddig érvényben lévő szabályzat pl. nem tett különbséget a tűz terjedési irányára vonatkozóan. Az épülethatároló szerkezeteknek tehát mindkét oldalára ugyanazok a tűzvédelmi előírások voltak érvényben. Az új rendelet azonban - az épületek sajátosságainak megfelelően - úgy rendelkezik, hogy a valódi veszélyt jelentő tűzterjedési irányban kell komolyabb védelmet alkalmazni. Egy acélszerkezetű falazat esetében pl. csak annak van reális esélye, hogy a beltérben keletkező tűz károsítja az tartó szerkezet fémelemeit, ezért a belső térben kell tűzálló burkolatot alkalmazni. Az ilyen technológiával készült épületek esetében tehát már nem kell külön pénzt áldozni annak a külső felületnek a tűzvédelmére, amit egyébként sem fenyeget ilyen jellegű veszély.

 Új előírások a homlokzatok tűzvédelmére

Világosabbak lettek a tűzszakaszolásra és a tűzgátló elválasztásra vonatkozó előírások, a homlokzati hőszigetelő rendszerek alkalmazásának és kialakításának követelményei. Az utóbbi időben előforduló paneltüzek okainak vizsgálatakor ugyanis megállapították, hogy a homlokzat begyulladását a szakszerűtlen kivitelezés okozta. Éppen ezért az új OTSZ egzakt módon előírja, hogy a belső térben keletkezett és a szabadba áramló és felfelé törő tűz pusztító hatásának megakadályozására az ablakok fölötti homlokzati réteget 20 cm-es magasságban nem éghető anyagból kell kialakítani. Így megakadályozható, hogy a nyílt láng érintkezzék a falazat hőszigetelését biztosító anyaggal.

 Az új OTSZ nagyobb teret enged a tervezés szabadságának

Nem mindegy pl., hogy hány szintesre tervezi valaki az új családi házát. Ha megelégszik egy-két szinttel (ebbe a pince, valamint a galéria és a 25 százalékot el nem érő tetőtéri beépítés nem számít bele), lényegesen kedvezőbb előírások betartásával építkezhet, hiszen enyhébbek a tűzállósági követelmények, így olcsóbb lehet a kivitelezés. Mivel már nincs meghatározva a homlokzati tűzterjedési határérték-követelmény, kétszintnyi magas üvegezés is megvalósítható, de a homlokzati hőszigetelő rendszer is szabadabban választható meg.

 A felújításokra vonatkozó tűzvédelmi előírások

Nem kell átalakítani (sőt vizsgálni sem) a tetőtér alatti szintek kialakítását az utólagos tetőtéri beépítésnél akkor, ha nem vonatkoznak eltérő tűzvédelmi előírások a korábbi és az új állapotra (például ha a beépítéssel nem nő a szintszám, nem kerül az épület más magassági kategóriába, nem módosul a tűzszakaszolás és nem változik kedvezőtlenül a rendeltetés sem).

A meglévő lakóházak utólagos homlokzati hőszigetelésének megtervezése és kivitelezése is csak körültekintéssel és fokozott gondossággal végezhető – tekintettel a már tárgyalt tűzvédelmi követelményekre és az előzetes bejelentés kötelezettségére.

A lapos tetős épületek tetőfelújítása során a beázás elleni védelem mellett érdemes gondolni a fokozott – és a szabályozás értelmében egyre szigorodó – hőszigetelési igényre is.  Az alkalmazandó hőszigetelő anyag és egyáltalán a tető rétegrend meghatározása (ami az épület méreteitől, szerkezeti kialakításától és alapvető tűzvédelmi jellemzőitől is függ) komoly szakértelmet igényel, ezért ezzel a problémával forduljunk minden esetben megbízható szakemberhez.

 A polisztirol hőszigetelés alkalmazása

A vonatkozó műszaki előírások betartásával az új szabályzatban előírtak szerint is széles körben alkalmazható - leszámítva néhány az OTSZ-ben pontosan meghatározott kivételt -.az EPS hőszigetelések  A konkrét vizsgálatokkal meghatározott hőszigetelő rendszer minősítése ugyanis nem azonos a  rétegend közepén alkalmazott – a rá vonatkozó nemzetközi szabvány által meghatározott jellemzőkkel rendelkező -  anyagéval, hiszen az az előírásos kialakítás mellett nem tud részt venni az égésben.

A hatályos előírásoknak megfelelő, ugyanakkor szakszerű és gazdaságos megoldások kiválasztásában az építész és a tűzvédelmi szakértő mellett segíthetnek az ÉMSZ (Épületszigetelők, Tetőfedők és Bádogosok Magyarországi Szövetsége), valamint a MEPS (Magyarországi EPS Hőszigetelőanyag Gyártók Egyesülete) szakértői is.



 

« Vissza a hírekhez

Cégadatok

   Nyáry-terv Tervező, Kivitelező és Szolgáltató Kft.

 Székhely: 7627 Pécs, Vadász utca 57.

Iroda: 7622 Pécs, Diófa utca 2.

Adószám: 14683677-2-02

Számlaszám: 11731001-20700324

Cégjegyzékszám: 02-09-073858 

Tel: +36-20/236-1652   +36-70/631-5372

E-mail: info@nyary-terv.hu

Web: www.nyary-terv.hu

 

Rólunk írták

Nyáry Tamás és csapata 2010-ben dolgozott nálunk (tereprendezés, udvar teljes térburkolása, stb.). Munkavégzésükre a szakszerűség és a pontosság volt jellemző. A munkálatok során felvetődött jobbító szándékú ötleteiket mindig diszkréten hozták a mi tudomásunkra. Lassan két éve élvezzük munkájuk gyümölcsét, de probléma még nem vetődött fel (minden olyan, mintha új lenne). Mindenkinek ajánlom a Nyáry-terv Kft. munkáját, szerintem nem fog csalódni.

Dr. Varga-Koritár György

Remek az oldal, átlátható és értelmezhető.

Gombos Sándor

A Nyáry-terv Kft-t kértük fel családi házunk egy részének és a hozzá tartozó kert, udvar teljes egészének felújítási munkáinak elvégzésére.

A cégtulajdonos, Nyáry Tamás szaktudásával, maximalizmusával a munkát végző csapat precizitása párosul. Ideális, praktikus, adott esetben pénztárcakímélő megoldások keresése (nincs lehetetlen!), segítőkész hozzáállás (bármit elintéznek, beszereznek, mintát hoznak), a nap végén tisztán hagyott munkahely jellemzi a céget és az ott dolgozókat.

Ezúttal öröm volt számunkra a felújítás, és nagyon élvezzük a végeredményt.

Lábán család  (Pécs, 2014. július)