Nyáry-terv PDF



Szobafestés | Lakásfelújítás | Hőszigetelés | Laminált padló lerakása | Gipszkarton szerelés | Hidegburkolás | Villanyszerelés | Vakolás | Belsőépítészet
Tervezés     Kivitelezés         Szolgáltatás
Letisztultság, egyszerűség és funkcionalitás a tervezésben,
megbízhatóság, pontosság és kiemelkedő minőség a kivitelezésben

Megjelent az új OTSZ

2010. június 17.
Megjelent az új OTSZ 2011. szeptember 06.-án megjelent az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat (28/2011. (IX.6.) BM rendelet), mely az épületek tervezésével kapcsolatos új tűzvédelmi előírásokat is tartalmazza. A hatálybalépést követően a korábban kiadott szabályozás 9/2008. (II.22.) ÖTM rendelet hatályát veszti. Az új jogszabály a megjelenés napját követő 30. napon lép hatályba.

A tűzvédelmet érintő európai szabványok hazai átvétele és a technológiák fejlődése szükségessé tette a 2008-as Országos Tűzvédelmi Szabályzat felülvizsgálatát. Az eltelt időszak szakmai tapasztalatai által is ösztönzött módosítások a tűzvédelmi érdekek érvényesítése mellett elsősorban a műszaki követelményrendszer általános használhatóságának korszerűsítésére, illetve bizonyos pontosításokra irányultak. Ugyanakkor az új szabályzat nagyobb teret enged a tervezői szabadságnak is. Kikerültek azok a témák, melyeket a honosított nemzetközi előírások megfelelően szabályoznak.

Mivel az átláthatóbb előírásrendszer könnyebb tervezhetőséget és egyszerűbb megvalósítást tesz lehetővé, csökken a tervezési és a kivitelezési idő, alacsonyabbak lehetnek a költségek, nőhet a beruházási kedv. A pontosított szabályok, jogkövetkezmények és az ellenőrizhetőségi metódusok a felhasználók, a szolgáltatók, illetve a hatóságok dolgát egyaránt megkönnyítik.

A mostani jogszabály egyértelműen meghatározza, hogy mely előírások minősülnek létesítési követelménynek, használati szabálynak, illetve a tűzoltóság beavatkozását biztosító előírásoknak. Pontosan rögzített az eltérési engedélyezési eljárás és annak felelőse. Újra definiálták a félreérthetetlen értelmezéshez szükséges fogalmakat is.

Nagyobb teret kaptak a „modern mérnöki módszerek” és az olyan aktív tűzvédelmi megoldások, mint pl. a beépített oltóberendezések.

 Gyakorlat elvű szabályozás - takarékosabb megoldások

A fontosabb épületszerkezetek, belsőépítészeti anyagok és technikai megoldások tűzvédelmi követelményei egyrészt szorosabban igazodnak a nemzetközileg elfogadott vizsgálati módszerekhez és a gyorsan fejlődő technikai megoldásokhoz, másrészt módosultak (helyenként enyhültek) a tételes előírások. Jelentősen változtak a külső térelhatároló szerkezetek (homlokzatok) tűzvédelmi követelményei. Az eddig érvényben lévő szabályzat pl. nem tett különbséget a tűz terjedési irányára vonatkozóan. Az épülethatároló szerkezeteknek tehát mindkét oldalára ugyanazok a tűzvédelmi előírások voltak érvényben. Az új rendelet azonban - az épületek sajátosságainak megfelelően - úgy rendelkezik, hogy a valódi veszélyt jelentő tűzterjedési irányban kell komolyabb védelmet alkalmazni. Egy acélszerkezetű falazat esetében pl. csak annak van reális esélye, hogy a beltérben keletkező tűz károsítja az tartó szerkezet fémelemeit, ezért a belső térben kell tűzálló burkolatot alkalmazni. Az ilyen technológiával készült épületek esetében tehát már nem kell külön pénzt áldozni annak a külső felületnek a tűzvédelmére, amit egyébként sem fenyeget ilyen jellegű veszély.

 Új előírások a homlokzatok tűzvédelmére

Világosabbak lettek a tűzszakaszolásra és a tűzgátló elválasztásra vonatkozó előírások, a homlokzati hőszigetelő rendszerek alkalmazásának és kialakításának követelményei. Az utóbbi időben előforduló paneltüzek okainak vizsgálatakor ugyanis megállapították, hogy a homlokzat begyulladását a szakszerűtlen kivitelezés okozta. Éppen ezért az új OTSZ egzakt módon előírja, hogy a belső térben keletkezett és a szabadba áramló és felfelé törő tűz pusztító hatásának megakadályozására az ablakok fölötti homlokzati réteget 20 cm-es magasságban nem éghető anyagból kell kialakítani. Így megakadályozható, hogy a nyílt láng érintkezzék a falazat hőszigetelését biztosító anyaggal.

 Az új OTSZ nagyobb teret enged a tervezés szabadságának

Nem mindegy pl., hogy hány szintesre tervezi valaki az új családi házát. Ha megelégszik egy-két szinttel (ebbe a pince, valamint a galéria és a 25 százalékot el nem érő tetőtéri beépítés nem számít bele), lényegesen kedvezőbb előírások betartásával építkezhet, hiszen enyhébbek a tűzállósági követelmények, így olcsóbb lehet a kivitelezés. Mivel már nincs meghatározva a homlokzati tűzterjedési határérték-követelmény, kétszintnyi magas üvegezés is megvalósítható, de a homlokzati hőszigetelő rendszer is szabadabban választható meg.

 A felújításokra vonatkozó tűzvédelmi előírások

Nem kell átalakítani (sőt vizsgálni sem) a tetőtér alatti szintek kialakítását az utólagos tetőtéri beépítésnél akkor, ha nem vonatkoznak eltérő tűzvédelmi előírások a korábbi és az új állapotra (például ha a beépítéssel nem nő a szintszám, nem kerül az épület más magassági kategóriába, nem módosul a tűzszakaszolás és nem változik kedvezőtlenül a rendeltetés sem).

A meglévő lakóházak utólagos homlokzati hőszigetelésének megtervezése és kivitelezése is csak körültekintéssel és fokozott gondossággal végezhető – tekintettel a már tárgyalt tűzvédelmi követelményekre és az előzetes bejelentés kötelezettségére.

A lapos tetős épületek tetőfelújítása során a beázás elleni védelem mellett érdemes gondolni a fokozott – és a szabályozás értelmében egyre szigorodó – hőszigetelési igényre is.  Az alkalmazandó hőszigetelő anyag és egyáltalán a tető rétegrend meghatározása (ami az épület méreteitől, szerkezeti kialakításától és alapvető tűzvédelmi jellemzőitől is függ) komoly szakértelmet igényel, ezért ezzel a problémával forduljunk minden esetben megbízható szakemberhez.

 A polisztirol hőszigetelés alkalmazása

A vonatkozó műszaki előírások betartásával az új szabályzatban előírtak szerint is széles körben alkalmazható - leszámítva néhány az OTSZ-ben pontosan meghatározott kivételt -.az EPS hőszigetelések  A konkrét vizsgálatokkal meghatározott hőszigetelő rendszer minősítése ugyanis nem azonos a  rétegend közepén alkalmazott – a rá vonatkozó nemzetközi szabvány által meghatározott jellemzőkkel rendelkező -  anyagéval, hiszen az az előírásos kialakítás mellett nem tud részt venni az égésben.

A hatályos előírásoknak megfelelő, ugyanakkor szakszerű és gazdaságos megoldások kiválasztásában az építész és a tűzvédelmi szakértő mellett segíthetnek az ÉMSZ (Épületszigetelők, Tetőfedők és Bádogosok Magyarországi Szövetsége), valamint a MEPS (Magyarországi EPS Hőszigetelőanyag Gyártók Egyesülete) szakértői is.



 

« Vissza a hírekhez

Cégadatok

   Nyáry-terv Tervező, Kivitelező és Szolgáltató Kft.

 Székhely: 7627 Pécs, Vadász utca 57.

Iroda: 7622 Pécs, Diófa utca 2.

Adószám: 14683677-2-02

Számlaszám: 11731001-20700324

Cégjegyzékszám: 02-09-073858 

Tel: +36-20/236-1652   +36-70/631-5372

E-mail: info@nyary-terv.hu

Web: www.nyary-terv.hu

 

Rólunk írták

Én magam már túl vagyok egy családi ház teljes körű felújításán, amit ott átéltem, arról könyvet lehetne írni. Szörnyű volt.  

Az irodám felújítását már a Nyáry-terv Kft.-re bíztam. Igazából csak az tudja értékelni a minőségi, jó tanácsokkal teli, lelkiismeretes munkát, aki megtapasztalta, a magyar valóságot (nincs szaktudás, nincs morál, nincs becsület, de kifogás az mindig van.. ja és nagy kárt tudnak csinálni…)

Úgy látom, Nyáry Tamás tud szakemberként az ügyfél fejével gondolkodni. Nagy hangsúlyt helyez a szakemberek kiválasztására. Folyamatosan kontrollálja és irányítja a munkát, ami nagyon fontos. Jó hogy van egy cég, akit bátran ajánlhatok bárkinek.

Pesti Balázs

Azon kevesek egyike ez a helyzet, amikor egy építési vállalkozót dicsérni lehet. Megbízható, pontos a határidővel és elfogadható áron dolgozik.

 Tóth Gábor

Remek az oldal, átlátható és értelmezhető.

Gombos Sándor