Nyáry-terv PDF



Szobafestés | Lakásfelújítás | Hőszigetelés | Laminált padló lerakása | Gipszkarton szerelés | Hidegburkolás | Villanyszerelés | Vakolás | Belsőépítészet
Tervezés     Kivitelezés         Szolgáltatás
Letisztultság, egyszerűség és funkcionalitás a tervezésben,
megbízhatóság, pontosság és kiemelkedő minőség a kivitelezésben

Módosul az örökségvédelemről szóló törvény

2014. november 28.
Módosul az örökségvédelemről szóló törvényA Kormány benyújtotta a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV törvény módosítására vonatkozó javaslatát. Az indítvány tárgyalását november utolsó hetében kezdi meg a Parlament, döntés pedig december közepén születhet.

 A benyújtott módosítás stratégiai szemléletváltást tükröz a régészet és a műemlékvédelem terén, hiszen a gazdasági szereplők, a tulajdonosok és az örökségvédelem érdekeinek összehangolására törekszik. Mindez pedig erősíti az integrált örökségvédelem megteremtésére irányuló kormányzati törekvéseket.

A T/2082 számon benyújtott módosítás kiemelten foglalkozik a nagyberuházásokat megelőző régészeti feltárások szabályaival, a műemléki értékek differenciált védelmével és a nemzeti emlékhelyekkel. Célja az eljárások könnyítése és gyorsítása érdekében a jelenleginél egyszerűbb, ügyfélbarát szabályozás megteremtése. A törvényjavaslat a régészeti feladatellátás szabályait igyekszik átláthatóvá és egyértelművé tenni mind a beruházó, mind az érintett intézmények számára, ami olcsóbb, hatékonyabb, és számon kérhetőbb modellt eredményezhet.

A nagyberuházásokhoz kapcsolódó régészeti feladatok koordinálása a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ révén egyablakossá válik, hiszen a Központ végzi majd az előzetes felderítést, és a jogszabály alapján megnevezi a feltárást végző intézményt.
A törvényjavaslat a régészeti feltárások tekintetében korlátozott versenyhelyzetet eredményez, ugyanis a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi Központjának eddigi kizárólagos szerepét a Forster Központ által koordinált, akkreditált feltárási jogú intézmények veszik át. Az akkreditáció jogszabályban meghatározott szempontok alapján történik majd, amelyben érvényesül a területiség elve, illetve a szakmai és kapacitásbeli feltételek.

A törvénymódosítás megerősíti a területiség elvét a régészeti feltárások és a leletanyag elhelyezése tekintetében is. A megelőző feltárásokat a régészeti gyűjtőkörrel rendelkező, és gyűjtőterületük szerint érintett legközelebbi múzeumok, illetve kapacitáshiányuk esetén a megyei hatókörű városi múzeumok látják majd el. A javaslatban a hatósági ár bevezetésére vonatkozó javaslat is szerepel, amellyel elkerülhető, hogy eltérő és ellenőrizhetetlen árakon végezzenek a jövőben régészeti szolgáltatásokat.

A törvényjavaslat másik fontos célja a műemlékvédelem szabályozásának módosítása, a műemlékké nyilvánítás szabályozásának átalakítása, ami új szemléletet honosíthat meg ezen a területen a tulajdonosok érdekeltségének megerősítése mellett.

A módosítások célja, hogy megalapozottabb, a funkcionális és gazdasági fenntarthatóságot is mérlegelő, értékfeltáráson alapuló, a helyi közösség vagy a tulajdonos véleményét is figyelembe vevő védelem és védetté nyilvánítás valósuljon meg. A védetté nyilvánítás kétlépcsőssé válna a jövőben. Megjelenne a „nyilvántartott műemléki érték” kategória, ami a tulajdonosra és fenntartóra a mainál kevesebb kötelezettséget róna. Ugyanakkor a „védetté nyilvánított műemléki értékek” (műemlékek) védelme szigorúbb feltételeket, de a tulajdonos vagy a fenntartó számára komoly és kiszámítható ellentételezést – például adó- vagy más kedvezmények –, ösztönzési rendszer megteremtését jelenti az állam részéről. A műemlékké nyilvánítás tehát nemcsak kötelezettséget jelent a tulajdonosokra, hanem az állam nagyobb feladatot is vállal a jövőben, kedvezményekkel segítve a műemlékek tulajdonosait.

A törvényjavaslatban megjelenő szemléletváltás stratégiai jelentőségű a kulturális örökségvédelemben. Nem növelni, hanem inkább csökkenteni igyekszik a tulajdonosok és használók terheit, továbbá egyszerűsíti, így átláthatóbbá teszi az örökségvédelem rendszerét.

forrás: kormány.hu



 

« Vissza a hírekhez

Cégadatok

 

 Nyáry-terv Tervező, Kivitelező és Szolgáltató Kft.

 Székhely: 7627 Pécs, Vadász utca 57.

Adószám: 14683677-2-02

Számlaszám: 11731001-20700324

Cégjegyzékszám: 02-09-073858 

Tel: +36-20/236-1652   +36-70/631-5372

E-mail: info@nyary-terv.hu

Web: www.nyary-terv.hu

 

Rólunk írták

Egy kisebb javítást végzett a Nyáry-terv Kft. lakásomban. Amit elmondhatok Róluk: gyorsaság, pontosság, precizitás, szakszerű javítás. Nem voltam otthon, mikor a munkát végezték, ezért Nyáry Tamás Úr még este felhívott, és érdeklődött, elégedve vagyok-e mindennel. Ezt a törődést ez előtt még nem tapasztaltam. A nagyobb felújítási munkákkal is Őket fogom megkeresni. Mindenkinek csak ajánlani tudom a céget.

 Sinkó Mónika

Nyáry Tamás és csapata 2010-ben dolgozott nálunk (tereprendezés, udvar teljes térburkolása, stb.). Munkavégzésükre a szakszerűség és a pontosság volt jellemző. A munkálatok során felvetődött jobbító szándékú ötleteiket mindig diszkréten hozták a mi tudomásunkra. Lassan két éve élvezzük munkájuk gyümölcsét, de probléma még nem vetődött fel (minden olyan, mintha új lenne). Mindenkinek ajánlom a Nyáry-terv Kft. munkáját, szerintem nem fog csalódni.

Dr. Varga-Koritár György

A Nyáry-terv Kft-t kértük fel családi házunk egy részének és a hozzá tartozó kert, udvar teljes egészének felújítási munkáinak elvégzésére.

A cégtulajdonos, Nyáry Tamás szaktudásával, maximalizmusával a munkát végző csapat precizitása párosul. Ideális, praktikus, adott esetben pénztárcakímélő megoldások keresése (nincs lehetetlen!), segítőkész hozzáállás (bármit elintéznek, beszereznek, mintát hoznak), a nap végén tisztán hagyott munkahely jellemzi a céget és az ott dolgozókat.

Ezúttal öröm volt számunkra a felújítás, és nagyon élvezzük a végeredményt.

Lábán család  (Pécs, 2014. július)